vágy bejegyzései

Nocsak, mit találtam. És tetszik. Lehet, hogy itt a tavasz? Varró Dániel: Mozi Gyere, nevető szemü, airwaves-es leheletü! Bús lovagod ma terád vár egyedül a pattogatottkukorica szagú moziban, ahova csupa pár jár, lépkedek ide-oda idegesen én itt, jaj, úgy tépi a szívemet a szerelem is, ahogyan a jegyeket a nénik. Gyere na, hisz íme, a Nap kisütött kint, fűt a tavasznak a láza, vége a télnek, a depinek, a lomb is zöld, és tele van a pláza. Gyöngy vagy a sok bizsu-cicababa közt te, mennek már odabent, gyönyörűm az előzetesek, nosza, jöszte! Kukorica, perec és a kóla kezünkbe, zsebembe jegyért kotorászom, így be a sor közepére, amíg megy a halivudi jelenet a vásznon; és míg könnybe a mozi szeme lábad, lerúgod a papucsodat, és a puha szék tetejére teszed föl a lábad. Betege vagyok a szerelemnek, a vágynak, az érintésed is éget, amikor a kezem és a te kezed is ugyanoda nyúl be a kukorica végett. Fölhevít, és amikor elveszed, űrt hagy, nem tudok én ma a filmre figyelni miattad, olyan gyönyörű vagy. Szép a te szemed, ugye tudod, és a szád, és szép a te fogad és a nyelved, amivel a popcornt ízleled, amit a te szép kezed a zacsiból elvett; legurul a nyakadon a kukoricamorzsa, elnyeli ott ez a kis szakadék, a halálban is édes a sorsa. Két kibújó telihold a trikód ködleple alatt a te melled, barna, akárcsak az alkonyi fény a te bőröd, a szoliban ilyen lett. Jaj, milyen oktalan állat az ember, vágy az ölében örökkön dudorodik, és a szíve teli szerelemmel. Cicamica, mit tegyek, annyira édes, a mosolyod, akárcsak a kóla. Édes a szerelem, a vágy lólába ha néha kilóg is alóla… Baromira gagyi ez a jelenet is éppen, gyere szerelemnek örülni, hajoljál össze te velem a sötétben. A költői Nobel-díjat persze nem ezért kapja majd.

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Sally Bowlesként üvöltök a híd alatt, felettem dübörög a vonat. Ha elég közel állnál, kihallani vélhetnéd a nevét a hangomból.

 

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

A kilencedik hónap is eltelt azóta, hogy Zsuzsannát először láttam (pontosan tegnap), és lassan három, hogy utoljára.

Azt mondják, az idő begyógyítja a sebeket. Nem, nem hiszem. Nem begyógyítja, hanem heggel borítja, a seb ott marad, emlékeztet, és a mélyén egy-egy mozdulatra felébred a fájdalom - de Te gyógyultnak vagy nyilvánítva.

Tegnap este a kezembe akadt egy könyv. Még a kapcsolatunk elején vettem Zsuzsannának. Amikor együtt voltunk, általában vittem valami olvasnivalót: verseket, szövegeket, idézeteket, és ezt a könyvet: mindig nálam volt, hogy ha úgy adódik, elővegyem és felolvassam belőle valamelyik részt. (No lám, nem is neki: kettőnknek vettem.) Például, az elején Dömdödöm történetét, abból a részből, ahol bemutatják a szereplőket.

A könyvet nem hagytam ott nála, velem utazott minden alkalommal, és csak párszor került elő, elvoltunk nélküle. Amikor hazajöttem, kitettem az utazótáskából, és a polcra csúsztattam a mesekönyvek közé, majd legközelebb vissza. Tanúja volt minden találkozásunknak, Debrecenben, Pesten.

Levettem a polcról, és belelapoztam. Még benne  vannak a kis színes postitek, amelyekkel megjelöltem a felolvasandó részeket. Beleolvastam, de most nem működött Lázár Ervin. Már a kezdete, amin máskor lazán átlibben az ember, anélkül, hogy meglegyintené a bánat:

Én nem bánnám, ha néha-néha meglátogatna a Szomorúság. Mondjuk, havonta egyszer. Vagy inkább félévenként. Elüldögélhetne itt. Még be is sötétítenék a kedvéért. Összehúznám magam. És sajogna, sajogna a szívem.

De hogy mindennap eljön! Na nem, azt már mégsem! Hogy felidézze minden: egy ferde tekintet, egy régi tárgy, egy poros fénykép, a szélfújta levelek, az eső, az eldübörgő vonatok zaja. Na nem! Alig merek már kinézni az ablakon. Ott szokott előbukkanni a Szomorúság, a faluvégi dombhát mögül. Hű, komor ám, sötétbarna! Lép egyet, s már a Ráday-kastély tetején van, még egyet, s már itt áll a vasúti kocsma udvarán; s mi neki onnan az én ablakom! Semmi. Már kopog. "Dehogy eresztlek - gondolom -, dehogy!" Törődik is vele! Átszivárog az ablaküvegen, betelepszik a szobámba. A fekete feketébb lesz tőle, a barna barnább, a pirosok kialusznak, elszürkülnek a sárgák, megfakulnak a kékek, a zöldek, mint a hamu. Reménykedem mindig, hogy nem hozzám jön. Annyian laknak errefelé... És már kopog is, kopp... kopp.

És már bent is volt. Ezek után hiába lapoztam gyorsan tovább, és folytattam ott, hogy:

- Azóta itt lakik a Négyszögletű Kerek Erdőben - mondtam.

- Itt - folytatta Mikkamakka -, akárcsak Dömdödöm.

- Kicsoda?

- Dömdödöm. Azért nevezzük így, mert csak annyit tud mondani: dömdödöm.

- Semmi mást?

- Semmit. De azért nagyon jól megértjük, akármit is akar mondani. Néhány nap alatt te is megérted.

- Ő meg, ugye, azért jött ide, mert odakint senki se értette meg, és ki is nevették - mondtam.

- Lehet - válaszolta Mikkamakka -, magam sem tudom pontosan. De Aromo, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl azt állítja, hogy Dömdödöm tudna beszélni, csak nem akar.

- És miért nem?

- Aromo úgy meséli, hogy Dömdödöm egyszer nagyon megszeretett valakit. Igen megörült, te is tudod, mennyire megörül az ember annak, ha megszeret valakit. El is indult Dömdödöm, hogy majd odaáll az elé a valaki elé, és azt mondja: szeretlek. Igen ám, de útközben látott két asszonyt. Éppen azt mondta az egyik a másiknak: "Én igazán szeretem magukat, de ha még egyszer átjön a tyúkjuk a kertembe!..." Mi az hogy "de ha még egyszer" - gondolkozott Dömdödöm -, akkor már nem fogja szeretni? Aztán jobban odanézett, s akkor ismerte meg a két asszonyt. Világéletükben gyűlölték egymást. "Ejha!" - mondta Dömdödöm, és odaért a templomtérre. Ott éppen egy zsinóros zekés poroszló püfölt egy rongyos gyereket. "Én szeretem az embereket - ordította a poroszló, és zitty! a somfa pálcával -, de azt nem tűrhetem...!" - óbégatta a poroszló, és zutty! a somfa pálcával. "Már megint ez a szó, már megint ez a szeretni szó!" - mormogott Dömdödöm, és elgáncsolta a poroszlót, s amíg őkelme feltápászkodott, ő is meg a rongyos gyerek is kereket oldott. S úgy futás közben fülébe jut egy beszélgetésfoszlány. Egy fiú éppen azt mondja a másiknak: "Én a világon a legjobban a pirított tökmagot szeretem." Erre már igazán elkeseredett Dömdödöm, de ez nem volt elég, mert akkor meghallotta, ahogy a ligetben egy lány azt mondja egy fiúnak: "Én igazán szeretlek." "Mi az hogy igazán?! - háborgott magában Dömdödöm. - Akkor talán olyan is van, hogy nem igazán? Ha nem igazán, akkor az már nem is szeretet. S ha szereti, akkor miért kell hozzá az az igazán? Vagy szeret valakit az ember, vagy sem." S akkor elgondolkozott ezen a szeretni szón. Mit is jelent igazából? Mit jelentett annak az asszonynak a szájából? Mit a poroszlóéból? Mit a tökmagevő fiúéból, és mit a ligetbeli lányéból? Mit? De már akkor oda is ért ahhoz, akit megszeretett. Megállt előtte, rápillantott, és azt mondta: "Dömdödöm." Azóta se hajlandó mást mondani, csak ennyit, hogy dömdödöm.

- És akinek azt mondta, hogy dömdödöm, megértette őt? - kérdeztem.

- Egészen bizonyos lehetsz benne - mondta Mikkamakka -, ámbár könnyen meglehet, hogy ezt a történetet Aromo találta ki, és Dömdödöm tényleg nem tud mást mondani, csak azt, hogy dömdödöm.

Dömdödöm, mondom.

Van, aki érti.

 

Pontszám:

 

 

5 (1)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Zsuzsannát a múlt köde lepi... Ott van valahol a tejszerűen gomolygó pára mögött, a hordalék alatt, a képzeletemben, mintha csak álmodtam volna, vagy talán Mamzelnál :)) olvastam? Ki tudhatja?

A fejemben egy lány képe, olvasom a blogomon a szeplőit, a szemét, a tetkóit, az ujjait, a haját, álomkép már csak? Behúnyom a szemem, és mintha itt ülne velem szemben, maga alá húzott lábbal, kis fehér zokniban,és mosolyog - jól látom vajon?

Naponta eszembe jut, beszélek hozzá magamban, levelet írok Neki, álmodom Róla. Velem van akkor is, ha nyolc hete nem láttam, nem hallottam.

A múlt héten írtam ezeket:

Mellettem alszol

Csupasz hold fénye festi

kékre a melled.

 

Őrizem arcod

zöldsárga tigrisszemed

elkísér engem.

 

 

(Ez talán válasz Gabinak is.)

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Egy újszülöttnek minden vicc új: most olvastam ezt a blogbejegyzést, és a *lábjegyzete gondolkoztatott el. De nem akadályoz meg abban, hogy ismét Zsuzsannáról írjak.

Lassan 3 hete nem tudok róla, mindenféléket kitalálok, mint rendesen, szomorúsággal tölt el a hiánya, eszembe jutnak népi nagy bölcsességek, úgymint minek futni olyan szekér után, ami nem vesz fel, bár ez nyolc hónapja is eszembe juthatott volna, de amikor annyira jó volt futni, és nem nyeltem a port, sütött a nap, a haja ragyogott az ellenfényben, a szál bele-belekapott a szoknyájába, és boldog voltam, boldog, mint a kiskutya  a gazda mellett futva, mindegy, hova, mindegy, miért, mindegy, meddig csak együtt, ez a lényeg, a 'hova' és a 'meddig' megtapasztalásán túl sem bánom, futnék, de nem lehet, nézném, de nem lehet, megőrizném a csukott szemhéjam mögött, ezt végre lehet, ez az enyém, nem elbuktam csak lemaradtam, nem elvesztettem csak elengedtem, de ami fontos volt Belőle és nekem adta, az megvan, megmaradt, jólesik verset találni az érzésről, jólesik kiírni amit érzek és kavarog bennem, jólesik sajnálni magam picit, itt a vers, alberth írta 1975-ben Debrecenben, (találtam nála), Zsuzsi meg sem született, én túl a katonaságon, van valami sorsszerű ebben, mint egy jövendölés, kasszandrai, hiába olvastam volna augusztus végén, akkor is ezt csinálom végig, szerettem és szeretem, de nem volt méltatlan és nem volt indifferens, és Őt ettem nagykanállal, Ő volt az élet, ébresztő, vár az élet, keserves ébredés.

Elhidegülés

Debrecen, 1975. nov. 21.

Vár a való világ. Máma már nem nyígok tovább...

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

(Köszönetem jeléül azoknak, akik megszólítottak!) Negyvennyolc órája, hogy nincs Zsuzsi. Azóta hol így, hol úgy érzem magam. Volt, amikor mintha megnyugodtam volna: lehet, hogy a rossz bizonyosság is jobb, mint a lebegtetett jó? Első gondolatom, olvasva a levelet, amit küldött a kétségbeesés volt, hiszen a héten találkoztunk volna! Persze, a párjával való kapcsolatának fejlődése ezt már nem tette lehetővé, van pont, ahonnan az ember nem kockáztat. Első este kissé pokróc voltam, azzal, aki semmiről nem tehet, csak azért, hogy ne kelljen beszélgetni vele. Második este kompenzáltam - remélem. Bár a beszélgetést kerültem... Váratlanul bukkannak fel az emlékek, mintha hihetetlenül élesek lennének az érzékeim. Egy illat az elhaladó nő után, a vendéglőben a pincér hangja, egy halvány rózsaszál a virágos kirakatában, és előttem Zsuzsanna képe, ringó járása, a vendéglőben amikor rendeltünk, vagy átvette a virágot, és a csók után egy lendülettel fordult a vázával a konyha felé... Érdemes megvárni Mirusia Louwerse bemutatásának a végét, a dalt. A múltkor hallottam a Mezzon a nőt, 1A! Sümegi mészkő

Ajánló

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

N. N. HALLGATÁSÁT HALLGATOM: - veled marad, amihez nem ragaszkodsz. Felfoghatatlan bolygópályán keringve meg-megközelít olykor és olyankor az örömtől fölsír a pillanat (Fodor Ákos) Tegnap este valaki, aki általában elgondolkodtat a kérdéseivel - lehet, a vesémbe lát? - hiányolta a szerelmes bejegyzéseket a blogból. Van egy pár itt piszkozatban, de általában nyavalygósok, és attól megkímélek mindenkit - Zsuzsi eltűnt, karácsony óta két levél, és egy gyors chat... Talán a jövő héten látom, ha. Nekem, ha potyognak, hát befelé. Már megénekeltem a körmeit, a rózsáit, a szemét, a haját az utóbbi két hétben. Ez van. Vasárnapig nem lesz netem, valószínű, bocs.

Ajánló

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Néha kicsit röhejesnek érzem, hogy szerelmes vagyok. Főleg annak a fényében, ahogy visszaemlékszem gimista koromra - a 24 éves tanárnőmet már öregnek gondoltam, a harminc felettit pedig reménytelenül vénnek. Azt, hogy ők is éreznek, és lelkesedhetnek mint egy kamasz, az nemigen fért a fejembe.

Oszt most itt állok 53 évesen, apám ilyenkorra már végzetesen beteg volt, és azon töröm a fejem, mennyire kiszolgáltatottá tett, és vajon mennyire nevetséges a kamaszos hév, a rajongás, a vágy (nem, mintha ez bármiben befolyásolna).

Mielőtt nagyon elbusonghatnék, kezembe akad egy Yeats vers, ezt nekem írták, suttogom, és mert nem találok róla fordítást, izibe faragok egy nyersfordítást róla. A blogra mégsem tettem fel, mert valamire vártam, és ez az ünnepek alatt megjött.

A versről létezik műfordítás, de nem tudom, ki írta - a Kutyátlanok kíméljenek című - a TOP10-ből épp kiszorult :) - filmben szavalja el a 71 éves hősszerelmes apa. Ugyan a fodrász segédje is fel van sorolva a stáblistában, a műfordítóé nincs, nesze neked értelmiség, copyright, megbecsültség. Próbálom betűhíven visszaadni.

William Butler Yeats BROWN PENNY                     BARNA PENNY (eredeti)                                          (a nyersfordításom)
I whispered, 'I am too young', And then, 'I am old enough'; Wherefore I threw a penny To find out if I might love. 'Go and love, go and love, young man, If the lady be young and fair.' Ah, penny, brown penny, brown penny, I am looped in the loops of her hair. O love is the crooked thing, There is nobody wise enough To find out all that is in it, For he would be thinking of love Till the stars had run away And the shadows eaten the moon. Ah, penny, brown penny, brown penny, One cannot begin it too soon.	Úgy gondoltam, elég fiatal vagyok, Később azt, hogy túl öreg; Ezért feldobtam egy pennyt Eldönteni, hogy még szerethetek-e. 'Menj és szeress, ne késs, ifjú, Ha szíved hölgye fiatal és szőke.' Ó, penny, barna penny, barna penny, Belegabalyodtam a haja fürtjeibe. Ó, a szerelem csalfa dolog, Amit senki nem ismer eléggé Mindent megtudni, ami benne rejlik, Amit gondolsz s vársz a szerelemtől Amíg a csillagok elszaladnak És az árnyak felfalják a holdat. Ó, penny, barna penny, barna penny, Nem lehet túl későn elkezdeni.
YEATS BARNA PENNY (műfordítás) 'Ifjú vagyok,' suttogtam, Később, hogy 'túl öreg;' Feldobtam egy pennyt A szerelmet kutatva. 'Menj, és szeress, fiatal barátom, Hamvas, szőke szépséget.' Ó, penny, barna penny, barna penny, Elvesztem tincsei tengerében. A szerelem csalfa játék, Nincs az a bölcs Aki ismerné ezer arcának mindegyikét. Ő is a szerelem bolondja S a csillagokat hajkurássza az égen Míg az árnyak elfedik a holdat. Ó, penny, barna penny, barna penny, Egy élet is kevés rá, de nélküle ne élj!

Megjegyzem, ez a probléma valószínű nem csak engem foglalkoztat, mert az utóbbi időben több olyan filmet láthattam, ahol a fiatalok némi kényelmetlen érzéssel, vagy egyszerű rácsodálkozással veszik tudomásul a felmenőjük szerelmi életét. Márpedig, ami Hollywoodot foglalkoztatja, az létező probléma :).

Összesítésben akkor hát: szabad.

Ja, és cégtábláim közül leveszem a műfordítóit (is)...

(Háttér: malachit)

Ajánló

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Ha a szombat gyűrű lenne, Zsuzsannám a gyémántkő benne.   Boldogság... (Őszi lomb)

Ajánló

 

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Ha az ünnep elérkezik az életedben, akkor ünnepelj egészen. (…) Tisztálkodjál belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata. Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek! Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás. Az ünnep legyen ünnepies. (…) mindenek fölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség. Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme. Készülj föl rá testben és lélekben. S nemcsak a naptárnak van piros betűs napja. Az élet elhoz másféle, láthatatlan ünnepeket is. Ilyenkor felejts el mindent, figyelj az ünnepre! Márai Sándor Chris Rea (Mészkőcsiszolat Lábatlan)

Ajánló

 

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Vannak napok, amelyekre évek múlva is tisztán emlékszel. Megtörtént valami teljesen hétköznapi esemény, ami akkor esetleg  nem is tűnt különlegesnek: csak a későbbi fejlemények tükrében vált csodává.   Mintha egy angyal szállt volna be a szobádba, behúnyt szempilláid mögött ma is látod. (Kővágószőllősi homokkő csiszolat)

 

Ajánló

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Enyhe drukkal mentem csütörtökön Debrecenbe, nem igazán tudtam elképzelni, mi vár rám. Összefoglalva: ugyanaz a tüneményes kis nő, akivel utoljára - meg előtte már jó párszor - találkoztam, várt rám. Suliban volt 7-ig, ezért én elmentem a mozijegyért, majd ott vártam, hogy jöjjön. A 2012-t néztük meg, én magamtól nem ültem volna be rá, de Zsuzsi szerette volna megnézni, ez volt az első nap, hogy Debrecenben játszották, így adódott a lehetőség. Ő szerette volna, én pedig -nagy duzzogva- beültem vele :) Én hősöm: párásodik be itt Zsuzsannám szeme. A film nem volt rossz, a meseszövése, a karakterek kicsit elnagyoltak, a személyes drámák vázlatosak, de technikailag nem semmi. Itt elmondanak róla mindent, amit én nem. Utána kapitány, megismert a pincér, még a borra is emlékezett, amit inni szoktunk. Én harcsát, Zsuzsi angol zelleres csirkesalátát evett. Jót beszélgettünk, itt nyílt először lehetőség arra, hogy megbeszéljük a kapcsolatunkat, és tisztázzuk számomra a kereteket. Megnyugtatóan tisztáztuk: gyakorlatilag a számomra marad minden amint eddig volt. Ez nekem is megfelel, amíg nem veszélyeztetem Zsuzsi kapcsolatát - gyakorlatilag rábíztam ennek eldöntését. Nyugtatgatott, hogy ne parázzak, megoldja, működni fog. OK, nekem ez nagyon is OK. Ezt szerettem volna hallani, ezt vártam, ezért voltam berogyva. Már nem vagyok. A megbeszélést otthon is folytattuk, végül fél háromkor kapcsoltunk le, én is jót aludtam, Zsuzsim is... Mielőtt felkeltünk, különleges dolgot kaptam - köszönöm! (Most nem értem magam...) Reggel kettesben voltunk, tükörtojást kaptam, beszélgettünk sminkről, krémekről, párokról, mindenről, ami eszünkbe jutott. Aztán külön távoztunk, konspirációs okokból. Kicsit aggódva indultam el, a fél háromig benyakalt bor és sherry mennyisége és az autóvezetés... Indulás közben a kocsiból - amíg a lámpánál vártam - láttam, hogy már Zsuzsi is lejött. Királynői tartással vonult a pink futónacijában, sötétkék kapucnis felsőjében. Azt, hogy hova, kihez, most borítsa a feledés homálya: csak ennyi maradjon meg emlékezetünkben, hogy behúnyt szempilláink mögött bármikor fel tudjuk idézni ennek a vonulásnak a képét. Imádom.

Ajánló

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Összecsavarodott az idő. Ha majd a szemedbe nézek, kiegyenesedik.

Click here to create your own Count Down

Ajánló

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Valamivel többet gondolok Rád, mint amennyi az időmből telik. A gondolatod - mint egy megszakíthatatlan program - folyamatosan fut a háttérben, bármit csinálok, bármibe kezdek. Olvasok, és azt veszem észre, hogy percek óta nem haladtam egy sort sem, helyette Veled beszélgetek magamban a könyvről.

Ajánló

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Pilinszky János: Levél Szállást adtál, egy éjszakára megosztva párnád. Evangélium. Gyönyörű vagy. Semmit se értek. Csak jóság van, és nincsenek nemek. Újra és újra sírok. Nem miattad. Érted. Értem. Boldogok, akik sírnak. Szállást adtál egy éjszakára; megszálltál mindörökre. Ezt a múlt héten feladtam Zsuzsannának. Nem találom a feladottak között - lehet, hogy csak akartam? Most pótolom. Ne fejtsd meg: szeresd.

Ajánló

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Ha csak egyet választhatnék, mit kívánjak Neked? - légy itt velem - a legjobbakat :)

Ajánló

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Ezt a rózsabimbót az októberi nyárias őszben fényképeztem; azóta teljes pompájában kinyílt. Zsuzsannát látom benne, ahogy bejön a fürdőből, és kicsavarodik a törülközőből...

Ajánló

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

„Nem adom vissza. Szemhéjam mögött őrzöm Legszebb képedet. (Fodor Ákos) Nem tudom, miért más ez a nap, mint a többi, talán, mert ma egy hete Zsuzsanna mellett ébredtem. Tegnap reggel volt fent a neten egy hét után először, írt is, de chatelni nem tudtunk. Most, bár tudom, hogy otthon van, hivatalos ügyeket, nőgyógyászt, orvosi igazolást stb. kerget, folyamatosan lesem, nem látom-e, hogy megszólíthassam. Elvonási tünetek? A kép, amit rajzolt, s nekem adott, kikerült a falra. Sajnos, nem oszthatom meg...

Click here to create your own Count Down

Ajánló

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

ÜRESSÉG Mai napom is Nélküled siet-rohan hiábavalón NÉLKÜLED Fájdalom gyötört s kezed nem fogta kezem keserű pohár MESSZESÉG Hosszú távollét, mi sorsunkban írva van: távoli bolygók JÓKUTYA Hűséges kutyád fekszem s fülelek, hangod hátha szólít már (nem telt Zsuzsanna nélkül ez a pár nap)

Click here to create your own Count Down
Átállítottam a valószínűbb nov. 26.-ra. Ez is az önkínzás egy formája.

Ajánló

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Jubileum 2

2009. nov. 11. 2009. nov. 11. 6:59, papus56, még nincsenek kommentek

Kategóriák: mese a csodáról
Címkék: szerelem , vágy

Ma öt hónapja, hogy a megfelelő embernek írtam, ő megfelelőt válaszolt, és találkoztunk. Bár Ő sokáig nem tudott mit kezdeni a rajongásommal, jól elviselte. Mára megtanult együtt élni vele. Olyan számomra, mint egy nem várt ajándék. Többszörösen öröm.

Ajánlás

Tetszett a Jubileum? Akkor ide kattints, hogy még néhányan megnézhessék!

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Kívánság

2009. nov. 6. 2009. nov. 6. 9:57, papus56, még nincsenek kommentek

Kategóriák: mese a csodáról
Címkék: szerelem , vágy , várakozás

Mióta tudom, hogy vagy, puszta kívánság lettem. Zsigerig hatolóan boldog, lángoló kívánság. Testre és lélekre, érintésre és szóra. Mosolyra, ölelésre, kedvességre, vigyázásra. Ennyi örökre az enyém, kitéphetetlenül, akárhogy is lesz. Más ebből verset írna. Mindenkinek jobb, ha meg sem próbálom.

Ajánlás

Tetszett a bejegyzés? Akkor ide kattints, hogy még néhányan megnézhessék!

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Vágy 3

2009. nov. 6. 2009. nov. 6. 9:00, papus56, még nincsenek kommentek

Kategóriák: mese a csodáról
Címkék: Kapcsolat , vágy , vers

Nem akarok semmit. Állok a közeledben, beleszagolok a szélbe. Simogatom a neved. (Balla Zsófia) Imádlak, Picim. A számláló 3 nap 10 órát mutat, ezt ki fogom bírni.

Ajánlás

Tetszett a bejegyzés? Akkor ide kattints, hogy még néhányan megnézhessék!

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

A kedvessel

2009. nov. 5. 2009. nov. 5. 16:35, papus56, még nincsenek kommentek

Kategóriák: mese a csodáról
Címkék: Kapcsolat , odakozmáltam , szerelem , vágy

Legutóbbi alkalommal a kapitány vendégszeretetét élvezve beszélgettünk. Mivel új műköröm-kompozíció volt Zsuzsannán, azt kellően - és őszintén - megcsodálván, a kivitelezésről és a felhasznált anyagokról érdeklődtem. Ő elmondta, ami érdekelt, megint sok újat tanultam. A végén furcsálkozva megjegyezte: - Ezt a témát most jól kitárgyaltuk... Nem értem a csodálkozását: hát nem vette észre, hogy közben -különböző okokból - szinte végig fogtam a kezét, simogattam az ujjait és körmeit?

Click here to create your own Count Down

Ajánlás

Tetszett a bejegyzés? Akkor ide kattints, hogy még néhányan megnézhessék!

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

várakozás 4

2009. nov. 2. 2009. nov. 2. 20:15, papus56, még nincsenek kommentek

Kategóriák: mese a csodáról
Címkék: szerelem , szex , vágy , várakozás

Mikor hozzád indulok, mindig izgatott vagyok. Mindig valamit várok, mindig valamit adok. Mindig valamit viszek, mindig valamit hiszek. És mindig ott hagyok egy darabot a szívemből. Mindig úgy készülök, hogy ez az egyetlen, az utolsó. Lehet, hogy ettől olyan csodálatosak a találkozásaink?

Ajánlás

Tetszett a bejegyzés? Akkor ide kattints, hogy még néhányan megnézhessék!

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Várakozás 2

2009. okt. 28. 2009. okt. 28. 9:35, papus56, még nincsenek kommentek

Kategóriák: mese a csodáról
Címkék: odakozmáltam , vágy , várakozás

A Te símogatásodat szeretném érezni, ha fáradt vagyok. A Te mosolyodat szeretném látni, ha reggel felkelek. A Te hangodat szeretném hallani, ha kérdéseim vannak. Nagyapám már kezdene borotválkozni. Ha nem emlékszel, lásd itt, hogy miért is...

Click here to create your own Count Down

Ajánlás

Tetszett a bejegyzés? Akkor ide kattints, hogy még néhányan megnézhessék!

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Álom 4

2009. okt. 26. 2009. okt. 26. 19:34, papus56, még nincsenek kommentek

Kategóriák: mese a csodáról
Címkék: Kapcsolat , szerelem , vágy

Éjjel - gondolatban - melléd bújok halkan, átölellek és érzem a bőröd összetéveszthetetlen, halvány illatát. Símogatom a hajad és a hátad, amíg el nem alszol. Őrzöm álmodat. Amikor már mélyen alszol, óvatosan belépek az álmodba. Ott szeretlek óvón tovább... Mert nagyon hiányzol, Zsuzsi.

Ajánlás

Tetszett a bejegyzés? Akkor ide kattints, hogy még néhányan megnézhessék!

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Haj

2009. okt. 21. 2009. okt. 21. 20:34, papus56, még nincsenek kommentek

Kategóriák: mese a csodáról
Címkék: emlékek , Kapcsolat , szerelem , vágy

Zs tegnap telefonon mondta, hogy fodrásznál volt. Még nem írtam a hajáról. Félhosszú, egyenes, korábban volt festve (szőkítve) is, de az már eléggé elmúlt, az új részek világosbarnák, a vége szőkében játszik. Általában feltűzve hordja, ha kérem, nekem leengedi. Szoktam kérni. Ilyenkor kiveszi a nagy csatot a hajából, és megrázza a fejét, hogy szétterüljön és kibomoljanak a tincsek. Varázslatosan szép mozdulat. Szeretem a hajába fúrni az arcomat, szeretem, ha csiklandozza az arcomat egy-egy kósza hajszál. Nagyon finom illata van, akkor a legjobb, ha előtte nap mosta meg, akkor már nem sampon, hanem tiszta, saját illat, amitől mindig elbódulok, ugyanúgy, mint a bőréétől. Az új frizura be van hullámosítva. Holnap látom, megérinthetem. Lehet fogadni, fog-e tetszeni. Akik eltalálják, három ingyenes kommentelési lehetőséget sorsolok ki közöttük. Lásd még itt is.

Ajánlás

Tetszett a bejegyzés? Akkor ide kattints, hogy még néhányan megnézhessék!

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Haiku 3

2009. okt. 19. 2009. okt. 19. 14:42, papus56, még nincsenek kommentek

Kategóriák: mese a csodáról
Címkék: haiku , szerelem , vágy

megmaradsz nekem földi csodának, égi szépségnek, kedves Zsuzsannának, amiért van

Ajánlás

Tetszett a bejegyzés? Akkor ide kattints, hogy még néhányan megnézhessék!

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

A tizenhatodik

2009. okt. 16. 2009. okt. 16. 15:43, papus56, még nincsenek kommentek

Kategóriák: mese a csodáról
Címkék: Kapcsolat , Mozi színház , szerelem , vágy

A csütörtök este, most Budapesten. Elvileg nem láttam ismerőst, pedig pislogtam mindenfelé:) A dugó miatt én másfél órát késtem, Zsuzsa kora délután jött, be a sulijába a bizonyítványért, majd a szállóba beült és várt (egy kis pezsgővel), átöltözés és rohanás a színházba. Kaptam egy gyönyörű képet Tőle, a múlt hétvégén készítette, majd kap egy keretet és felteszem valahol, ahol láthatom sűrűn. Brr..., rohadt hideg volt, rohantunk ahogy lehetett. A szakadó esőben a fehér farmernek annyi lett. New York-i komédiák, Centrál színház A darab könnyű és élvezhető volt, két független Woody Allen egyfelvonásos. Az első elment, a másodikon jól szórakoztunk. Rudolf Péter és Básti Juli nagyon élvezték a játékot, ettől mi is. Utána beültünk a Kríziába (én felkínáltam, Zsuzsa inkább ezt választotta, mint a Bajor Sörözőt, egyszer élünk, nekem is jó volt, bár lehet, másnap újra jövök ide..., ezt nem árultam el). A szokásos Montepulcianói bort ittuk, és jó kaját (kacsamellet csipkebogyóízzel és marhahátszínt, mindkettőt zőccséggel) ettünk mindketten. Most először evett bele a tányéromba. Meg én az Övébe. Közben elmesélt egy aznapi sztorit, amiből kiindulva a legemlékezetesebb beszélgetésünk kezdődött, elsősorban a szakmáról, és tartott hazamenés után is hajnali háromig. Rengeteget tanultam. Sokat megtudtam. Abban a szakmában sem könnyű. De Zsuzsa rengeteget nőtt a szememben, most már vagy két hete egyfolytában. Bevallottam Neki, hogy mennyire alábecsültem ott a nyár végéig, és azóta számomra mennyi mindenben okozott kellemes csalódást, mire jók a beszélgetések :), ha nem csak a képzelet tölti ki az űröket, hanem a tudás :).Csodálatos nő! Mindig mondtam Neki, hogy aggódom miatta-érte, de sosem kérdezett rá, miért. Lehet, nincs is jogom hozzá :( Éjjel mindketten mint a lőtt vad aludtunk, előtte-utána én imádkoztam templomomban. Reggel az új pink netbookon igazítottunk kicsit, aztán egy Metro, majd hajrá a hivatalos ügyek intézésére. Ezek eredményeképpen jövő hét csütörtökön is látom Zsuzsit, ha csak egy-két órára is. Egy ebéd belefér majd biztosan. Csak az az egy nem került szóba, ki mit csinál a hétvégén...

Ajánlás

Tetszett a tizenhatodik? Akkor ide kattints, hogy még néhányan megnézhessék!

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

PS Opportunizmus

2009. okt. 14. 2009. okt. 14. 7:36, papus56, még nincsenek kommentek

Kategóriák: Mindenféle
Címkék: pink , stílus , vágy

Siv Widerberg: Szerelem Sten-Malténak nagy, vörös és elálló füle van. Nekem tetszik a nagy, vörös és elálló fül... Csak úgy eszembe jutott :)

Click here to create your own Count Down

Ajánlás

Tetszett a bejegyzés? Akkor ide kattints, hogy még néhányan megnézhessék!

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

Régebbiek | Végére »